FĹ‘oldal
RĂłlunk
HĂ­rek
KĂ©pek
Blog
Kapcsolat
2017-09-06 14:18:00
Coudenhove-Kalergi terve kevert lakosságú Európára

Coudenhove-Kalergi terve kevert lakosságú Európára

Drábik János 

Henry Makow 2015. június 26-án ismertette[1] honlapján az Illuminátusoknak a tervét Európa színes bőrűvé tételére. Makow az írást az Identitá[2] nevű olasz nyelvű honlapról vette át – melyet eredetileg di Riccardo Percivaldi írt – és szinte teljes terjedelemben közölte angolul.

Az Európát elözönlő tömeges bevándorlás gondosan megtervezett jelenség, amelynek a kiváltó okait a pénzhatalmi világelit tulajdonában lévő tömegtájékoztatás elhallgatja és megtévesztően elkerülhetetlen történelmi szükségszerűségnek állítja be. A mesterségesen előidézett népvándorlás tudatos tervezés eredménye azért, hogy Európa arculata, lakosságának összetétele gyökeresen megváltozzon. Az olasz szerző Riccardo di Percivaldi azzal kezdi fejtegetéseit, hogy az európai integráció egyik fő kezdeményezője ugyanaz a személy volt, aki ideológiailag is megalapozta az európai népek beolvasztását egy kevertfajú biomasszába.

Ma is kevesen hallottak Richard Coudenhove-Kalergi-ról. Apja Heinrich Coudenhove-Kalergi gróf, az Osztrák-Magyar Monarchia diplomatája volt, anyja pedig egy japán főnemesi család leszármazottja. Tokióban született. Iskoláit Csehországban, Ausztriában végezte, a Bécsi Egyetemen filozófiából doktorált 1916-ban. Első felesége a zsidószármazású Ida Roland volt, aki 13 éves volt, mikor megismerte, és akiből később híres színésznő lett. Kalergi 1922-ben publikálta ”Páneurópa – egy indítvány” címmel elképzelését. Egy évre rá jelent meg „Páneurópa” című könyve, amellyel megalapozta a Páneurópa Mozgalmat. Olyan európai közösséget akart létrehozni, amely politikai és gazdasági érdekközösségként megakadályozhatja egy újabb világháború kirobbanását. Tevékenységét a második világháború után is folytatta és az ő szellemiségét fejezte ki Churchill 1946-ban elhangzott zürichi beszéde. Ebben a brit államférfi egy Egyesült Európa létrehozására tett javaslatot.

Coudenhove-Kalergi kezdeményezte az Európai Parlamenti Unió létrehozását 1947-ben. 1950-ben kitüntették az európai szabadkőművesség legrangosabb díjával, a Nagy Károly Díjjal, amelyet Aachen városa adományoz azoknak, akik a legtöbbet tették az európai egységért. Coudenhove-Kalergi már egyetemistaként tagja volt a bécsi Humanitas szabadkőműves páholynak, amely a pacifizmus támogatásával tűnt ki.

Richard Kalergi a háttérből működve győzte meg Európa döntéshozóit az európai integráció végrehajtásáról. Már 1922-ben megalkotta a Pán-Európai Mozgalmat, amelynek célja az Új Világrend létrehozása volt. Ennek a világrendnek a vezető hatalmai az Egyesült Államok és a vele szövetséges föderális államok. A világkormány létrehozásának első lépése az európai integráció beindítása. A kezdeményezés legelső támogatói között volt a nemzetközi szabadkőművességet engedelmesen kiszolgáló Thomas Masaryk és a magasrangú szabadkőműves Edvard Benes. A pénzügyi támogatást kezdetben Max Warburg német bankár biztosította. A Pán-Európai Mozgalmat Ignaz Seipelosztrák kancellár és Karl Renner későbbi osztrák miniszterelnök vezette. A támogatók között volt Leon BloumAristid Briant és Alcide De Gasperi.

A nemzeti szocializmus és a fasizmus hatalomra jutásával a Pán-Európai Mozgalom átmenetileg nem működött. A második világháború után Churchill és a B’nai B’rith zsidó szabadkőműves szervezet támogatásával Kalergi terve ismét napirendre került és elnyerte az Egyesült Államok kormányának a támogatását is.

Kalergi tervének a lényegét a „Praktischer Idealismus” című könyvében fejtette ki. Eszerint a jövő Európáját nem az óvilág őshonos népei népesítik be, hanem egyfajta alacsonyabbrendű embertípus, amely a különböző emberi fajok kikényszerített keveredésének a nyomán jön létre. Kalergi szerint Európa népeit sárga-mongoloid népekkel és a harmadik világbeli színes népekkel kell keresztezni, hogy létrejöjjön egy önazonosság és etnikai hovatartozás nélküli, gyökértelen és soknemzetiségű kevert lakosság, amelyen a hatalmi elit könnyűszerrel tud uralkodni.

Kalergi elsőként szükségesnek tartotta, hogy az európai nemzeteket fosszák meg önrendelkezési joguktól. A későbbiekben ezen nemzetek gyökeres átalakítását tűzte ki célul tömeges bevándorlás és etnikai szeparatista mozgalmak révén. Kalergi egy feketékből, ázsiaiakból, és fehérekből álló új, homogenizált keveréknépesség létrehozását akarta.

A nemzetközi szabadkőművesség frontembere szerint a jövő embere tehát kevertfajú lesz. A mai kor faji csoportjai és társadalmi osztályai fokozatosan eltűnnek. Az eurázsiai-negroid fajé a jövő, amely leginkább az ősi egyiptomiakra hasonlít. Ez a keverék faj váltja fel a népek és egyének sokféleségét.

Kalergi megfogalmazza véleményét az új uralkodórétegről is. Azt állítja, hogy Európa hosszú évszázadok alatt a júdaizmus elpusztítása helyett valójában kiművelte és erőssé tette a zsidó népet. Ily módon alkalmassá tette arra, hogy a zsidókból jöjjön létre a jövő társadalmának az elitje. A gettókból kiszabadult nép vált Európa új szellemi arisztokráciájává. A hagyományos európai feudális arisztokráciát végleg szétzúzta a zsidó emancipáció. 

Richard Kalergi elgondolásai váltak az Európai Unió eszmei alapjává. Az európai integráció keretében hozott jogszabályok összessége elősegítette az afrikai és ázsiai népesség európaiakkal való keveredését, hogy elpusztítsák az őshonos európai lakosság identitását és a fehér fajú népeket keverék mulat-fajjá homogenizálják. Ennek az a célja, hogy a pénzhatalmi elit megszabaduljon a fehér fajú őslakosságtól, amely erős identitástudattal rendelkezik és mélyen gyökerező hagyományokon nyugvó érték- és normaközösséget alkot.

Az ENSZ is az asszimilációval való népirtás szolgálatában áll, amikor egyre erőszakosabban követeli Európától a bevándorlók millióinak az engedelmes befogadását. Azt a megtévesztő propagandát hangoztatják, hogy az úgynevezett demográfiai válságon csak így lehet úrrá lenni. Közismert, hogy a szervezett magánhatalom globalista kiszolgálói Brüsszelben a fehér faj szaporodását minden eszközzel gátolják, miközben fokozott erőfeszítéseket tesznek az afrikai és ázsiai népesség bevándorlására.

Nekünk, őshonos európaiaknak a XXI. század elején csak józanészre van szükségünk, hogy belássuk: a demográfiai válságot hatékony családtámogatási rendszerrel, a családbarát értékrend közvetítésével és a családot bomlasztó morbid magatartások, devianciák szankcionálásával is meg lehetne oldani. Az Európán kívüli génállomány tömeges beáramlása tönkreteszi az őslakos fehér európai népek genetikai örökségét. A tömeges bevándorlást támogató propagandának az élén annak a világnépnek a tagjai állnak, akik magukra vonatkoztatva elvárják az etnikai-genetikai-faji elkülönülés maximumának a biztosítását, és következetesen elutasítják a más népekkel való keveredést. A jogegyenlőségen alapuló integrációt elfogadják, de az asszimilációt, a befogadó nemzetbe történő beolvadást már elutasítják és a népüket érhető egyik legnagyobb veszedelemnek tartják. Tény az, hogy más népek számára a keveredés minden változatát támogatják, sőt, erőltetik.

A deszegregációs, multikulturális, rasszista-ellenes propaganda célja tehát kevertfajú lakosság létrehozása. A fehér többség felszámolásával alapvetően meg lehet változtatni ez Európában élő emberek minőségét. Az az ember, akinek nincs nemzeti identitása, saját kultúrája és történelme, az könnyen manipulálható és formálható biomassza.

G. Brock Chisholm pszichiáter az Egészségügyi Világszervezet első főtitkára így fogalmazta meg a Kalergi-terv lényegét, amely egyezett az ő álláspontjával:

„Amit fontos lenne megtenni, az, hogy mindenhol korlátozzuk a születések számát és népszerűsítsük a – rasszok közötti – vegyes házasságokat abból a célból, hogy létrejöjjön egy globális emberfaj egy olyan világban, amelyet központi kormány fog teljes egészében irányítani.”

Dr Chisholm 1946-ban publikálta „A tartós béke és a társadalmi haladás pszichiátriája” (The Psychiatry of Enduring Peace and Social Progress) című tanulmányát, amelyet egy szakorvosi konferenciára készített. Itt kifejtett nézeteit két évvel később publikálta a Psychiatry nevű tekintélyes szakfolyóiratban is. Ehhez Alger Hiss, a meggyőződéses kommunista írt előszót. (Hiss, aki egy időben az amerikai kommunista mozgalom országos vezetője volt, az ENSZ megalakulásakor, 1945-ben, ő töltötte be a Világszervezet ügyvivő főtitkári pozícióját.) Dr Chisholm említett írásából azt emeljük ki, amely arra vonatkozik, hogy szerinte mi tette boldogtalanná és agresszívvá az emberiséget.

„Az ember szabadságát, hogy megfigyeljen és szabadon gondolkozzon, lerombolták, vagy megbénították a helyi bizonyosságok… erkölcsök… személyes üdvözülés… ezek gyakran szeretetnek tüntették fel magukat…

jó és a rossz fogalma újraértelmezésének, adott esetben eltörlésének kell a gyermeknevelés alapját képeznie… gyakorlatilag minden hatékony pszichoterápiának ezek a megkésett céljai… az ellenzők azzal áltatják magukat, hogy ha kiküszöböljük a jót és a rosszat, akkor civilizálatlanok lesznek az emberek, a társadalomban eluralkodik az erkölcstelenség, a jognélküliség és a káosz.”[1]

Itt lényegében az univerzális erkölcs megtagadásáról van szó. Ugyanakkor az ENSZ a humanizmus elveire hivatkozva gyakorol egyre nagyobb nyomást Európára. Azt követeli, hogy az Európai Unió kezdje meg bevándorlók millióinak a letelepítését, mert erkölcsi kötelezettsége. Egy 2000 januárjában közzétett jelentés szerint, amelyet az ENSZ New York-i központjának népesedési részlege készített, Európának 2025-ig 159 millió bevándorlóra lenne szüksége ahhoz, hogy megoldást találjon a népesség elöregedésére és csökkenésére. (Véleményünk szerint ez egy megalapozatlan spekuláció, amely a pénzhatalmi világelit népesedési stratégiáját szolgálja.) Kétségtelen, hogy az alacsony születési arányszám megfordítható lenne a családvédelmi rendszer tökéletesítésével. Az európai fehér őslakosság elárasztása idegen génekkel nem védelmezi annak genetikai örökségét, önazonosságának, nemzeti identitásának megtartását. Ellenkezőleg, felgyorsítja annak az eltűnését. Az ENSZ által sürgetett intézkedések valójában megfosztják Európa népeit nemzeti, történelmi és kulturális kohéziójuktól.

2015-ben már előrehaladott állapotban van a Kalergi-terv gyakorlatba való átültetése. Európa népeinek a fúziója a harmadik világ lakóival meglepően gyors ütemben bontakozott ki. Egyre több a vegyes házasságokból származó kevertfajú utód – a „Kalergi-gyermek” – földrészünkön. A dezinformáció és a tömegtájékoztatás agymosása nyomán Európaiak milliói adják fel származási gyökereiket és mondanak le nemzeti identitásukról. A mindenütt jelenlévő neoliberális globalisták egyre hangosabban hirdetik, hogy a nemzeti önazonosság megtagadása haladó és humánus tett. Az ellenkezője, vagyis a „rasszizmus” az pedig az a rossz, amitől meg kell szabadulni.

Ennek alátámasztására idézünk néhány mondatot Nicolas Sarkozy korábbi francia elnöknek 2012-ben elhangzott beszédéből[2]. Arra biztatta az őslakos fehér franciákat, hogy tudatosan válasszanak minél előbb egy más fajhoz tartozó partnert maguknak és hozzanak létre minél több kevertfajú utódot. Sarkozy ezt mondta a fehér franciáknak:

„A cél a faji keresztezés kihívásával való szembenézés. A fajkeveredés az a kihívás, amellyel szembe kell néznünk a XXI. században.”

„Ez nem választás, ez kötelesség. Ez parancs. Nem tehetünk másképp. Azt kockáztatjuk, hogy súlyos problémákkal találjuk szembe magunkat.”

„Meg kell változnunk, ezért meg fogunk változni. Megváltoztatunk mindent az üzleti életben, a közigazgatásban, az iskolaügyben, a politikai pártokban, és elkötelezzük magunkat az eredmények iránt.”

„Ha az önkéntesség nem kielégítő a Köztársaság számára, akkor az állam még keményebb eszközökhöz fog nyúlni. A faji keveredés kihívása mindig ismert volt Franciaországban. Amikor Franciaország szembenéz ezzel a kihívással, hű marad történelméhez.”

Láthatjuk, hogy Sarkozy úgy vélte, hogy a fehérbőrű őslakos francia többség jelenti azt a problémát, amely lerombolhatja Franciaországot. Ezért meg kell ettől a fehér többségtől szabadulni a fajok céltudatos összekeverésével. Sarkozy fehérbőrű franciaként fehérellenes politikát folytatott és ezzel gyengítette az őshonos franciák genetikai, hagyományőrző és kulturális gyökereit.
 

  1. június 12-én olvashattuk[3] Steve Goode tájékoztatását arról, hogy az Egyesült Államokban megszületett gyermekek többsége már színesbőrű. Az EthniFacts nevű kutatócsoport vezetője, Mike Lakusta szerint az Egyesült Államok a lényegi demográfiai átalakulás szakaszába lépett. A népszámlálási adatok kivetítése csak a folyamat egy részéről ad tájékoztatást. A vegyes házasságoknak, a kevertfajú és vegyes etnikumú háztartásoknak az összeszámlálása a nem-hispanic fehérekkel, akik együtt élhetnek más fajú és etnikumú személyekkel lakókörzeteik közelsége miatt, sokkal pontosabb képet ad arról, hogy milyen mélyreható változás következett be Amerika gazdasági, kulturális és társadalmi életében.



Ebből az a lényeg, hogy az Egyesült Államok etnikai összetétele megváltozott. A világ más fehér lakosságú országaiban is hasonló változás szemtanúi lehetünk. A kérdés az, hogy mindez tervszerű folyamat eredménye, vagy pedig a véletlen szeszélyes játékának tudható be.

Már több dokumentum is napvilágot látott, amelyből az derül ki, hogy a népesség összetételének a gyökeres megváltoztatása a határok megnyitásának és a különböző eredetű lakosság tervezett, illetve kikényszerített összekeverésének a következménye.

Az egypólusú világrendszert irányító pénzhatalmi világelit tudatosan törekszik arra, hogy a fehértöbbségű országokat vegyes lakosságúvá alakítsa át. A sokféleség, a „diversity” hangsúlyozása azt jelenti, hogy fel kell hígítani színesbőrű népességgel a fehér lakosságot, az anti-rasszizmus pedig nem más, mint a fehér-ellenesség kódszava.

Mindezt jól példázza, ami New Orleans-ban, 1960-ban történt Ruby Bridges-el. Ő volt az első afroamerikai diák, aki bírói döntés alapján beiratkozhatott egy teljesen fehérek által látogatott iskolába. Nyilvánvaló, hogy ez elkerülhetetlen és igazságos döntés volt, és új korszak beköszöntését jelentette az Egyesült Államok déli tagállamaiban. 

Azzal az új rendelkezéssel azonban már nehéz egyetérteni, amelyet az Obama-kormányzat 2014 decemberében vezetett be. Eszerint a lakás és városfejlesztési minisztérium (Housing and Urban Development Department, HUD) kiválasztja országosan a ’túlságosan fehér’ településeket és azoknak az önkormányzatait kényszeríti, hogy költöztessenek be színesbőrűeket is. A HUD előírja a helyi hatóságok számára a kötelező lakóövezeti rendszert, a bel- és külterületek és a közművesített zónák kijelölését. Ennek az a lényege, hogy a legdrágább lakóövezetekben is kötelező legyen olcsóbb házakat és lakásokat építeni azért, hogy a szegényebb színesbőrű lakosság is élhessen ott. 

A hivatalos cél a „faji szegregáció” felszámolása. Az Egyesült Államokban a lakosság faji összetételének a megváltoztatása nemcsak a színesbőrű bevándorlók millióinak a fogadásával történt, hanem úgy is, hogy a nagyvárosokból a külterületekre költöző fehérek lakta településeken is olyan jogszabályok érvényesülnek ma már, amelyek a fajkeveredést segítik elő. A hirdetett cél az egyenjogúság, az igazi cél azonban Amerika lakossága túlnyomó többségének színesbőrűvé, kevertfajúvá való átalakítása. 

[1] http://www.crossroad.to/Quotes/globalism/chisholm.htm

[2] http://whitegenocideproject.com/french-ex-president-sarkozy-again-tells-french-to-mix-races/

[3] http://whitegenocideproject.com/us-white-people-nationally-a-minority-in-august-2014/

A lap és a mellékelt tanulmány szövege szerzői jogvédelem alatt áll, felhasználni csak pontos forrásmegjelöléssel, és ide mutató linkkel szabad.